Fia fürdője, Tartalomjegyzék


Története[ szerkesztés ] Caracalla termái egyike a legjobb állapotban megmaradt római kori fürdőknek. A fürdő építését Septimius Severus császár uralkodása alatt kezdték el, majd fia és utóda Caracalla császár idejében -ban avatták fel. Az épületegyüttesen fia fürdője ezután is folytak a munkálatok, az építkezést valószínűleg Elagabalus vagy Severus Alexander idejében fejezték be.

A következő jelentős átalakítás Constantinus császár uralkodása alatt történt a 4. Innentől kezdve a fürdők elvesztették jelentőségüket, aminek oka nemcsak a vízhiány volt, hanem az is, hogy a fürdő fia fürdője távol helyezkedett el a városközponttól, így a lakosság félve a gót támadóktól nem látogatta. A régészeti feltárások során kiderült, hogy a fürdőben nem volt teljes a vízhiány, a víz egy kis része még évszázadokon keresztül szabadon folyt.

AdorjánII. Szergiusz és I. Miklós pápák idejében kísérleteket tettek a vízvezeték részleges helyreállítására. Az írott forrásokból kiderül, fia fürdője az épület egy jelentős része még a Gyula pápa idejében is viszonylag jó állapotban volt.

a férjemnek csak reggel merevedik hogyan kell viselkedni, ha nincs merevedés

fia fürdője Néhány évvel később III. Ezután a fürdővel évtizedeken keresztül nem törődtek, V. Pál pápa a jezsuitáknak ajándékozta a területet, akik ünnepnapokon oda vitték tanítványaikat játszani és ünnepelni. Ekkor tárták fel az atlétákat ábrázoló padlómozaikokat, amelyeket jelenleg a Vatikáni Múzeumokban őriznek. Az ásatások egészen az évszázad közepéig folytatódtak. A következő nagyszabású feltárásokra és között került sor, amikor a kutatások a frigidarium területére koncentrálódtak.

Ekkor kerültek napvilágra 8 méterrel a jelenlegi padlószint alatt egy padlómozaikkal és második stílusú falfestményekkel díszített, Hadrianus császár korabeli domus maradványai.

Ekkor tárták fel a nyugati esedraa könyvtár, egy földalatti folyosórendszer, egy Mithrász -szentély és egy vízimalom maradványait. A folyosórendszer szisztematikus felmérése -től egészen -ig fia fürdője.

Ezek után a következő fontosabb munkálatokat a nyolcvanas években végezték el, amikor a fürdő déli külső falát megszabadították a növényzettől, és lebontották a fal mellé engedély nélkül épített házakat. Caracalla termái, a központi épület A fürdő alaprajza A mozaikpadló részlete A mozaikdíszítés részlete A fürdő a külső falakat is beleszámítva egy x méteres területet foglal el.

A terület nem teljesen vízszintes, a legmagasabb és legalacsonyabb pontja közötti szintkülönbség eléri a tizennégy métert. A számítások szerint az építkezésen beleértve a kőfejtést és fasz nem emelkedik az erekció során építőanyagok helyszínre szállítását is átlagosan naponta kilencezer ember dolgozott öt éven át.

A vízvezeték nyomvonalát nem sikerült pontosan rekonstruálni, eddig csak néhány rövidebb darabját azonosították az Aurelianus-féle fala Porta Appia és a Piazza Galleria fia fürdője. Annyi biztos, hogy a fürdőbe a víz az épület déli oldala felől érkezett meg, ahol ma is láthatók tizennyolc ciszterna maradványai.

A ciszternákból nyomás alá helyezett szerteágazó ólomvezetékek rendszerén keresztül juttatták el a vizet a fia fürdője. A hidegvizes medencékbe folyamatosan engedték a vizet, a fia fürdője medencéket időnként teljesen leengedték majd meghatározott időközönként újratöltötték. A vízelvezetést egy tíz méterrel a földszint alatti csatornarendszer segítségével oldották meg. A karbantartást bonyolult föld alatti folyosórendszer tette lehetővé.

A caldarium alatt alakították ki az ötven kemencéből ebből huszonnégy a mai napig látható álló fűtési rendszert.

5 ok, amiért érdemes ellátogatni a Dudinka strandfürdőbe

A kemencékben naponta átlagosan tíz tonna fát fia fürdője fel, a föld alatti raktárakban összesen körülbelül kétezer tonna fát tudtak tárolni. A fürdő északkeleti oldalán négy bejáratot alakítottak ki, míg egy ötödik, széles lépcsősorral megközelíthető bejárat az északnyugati oldalra került. A külső falaknál találhatók a ciszternák és két szimmetrikusan elhelyezkedő könyvtár a déli oldalonkét esedra fűtött helyiségekkel a nyugati és a keleti oldalonés a bejáratok az északi oldalon.

A külső fal és a központi terület között díszkertet alakítottak ki. A tulajdonképpeni fürdő épülete egy x méteres négyszög alakú területen fekszik, [10] eredetileg tégla alakú volt, amelyből csak a caldarium teteje fia fürdője két oldalon kisebb esedrák emelkedtek ki. Középen volt a frigidarium négy hidegvizes medencével. A frigidariumot egy nyitott uszoda natatiofia fürdője, a tepidarium két langyosvizes medencévelkét tornacsarnok, két szauna és a caldarium hét melegvizes medencével vette körül.

A fürdőnek azok a részei, ahol a tornacsarnokok voltak kétszintesek lehettek, a második szinten kialakított helyiségek funkciója még nem teljesen tisztázott. A legfontosabb helyiségek[ szerkesztés ] az 58 x 24 méter alapterületű három keresztboltívvel borított frigidarium volt a fürdő központja. Padlózatát legvastagabb farkú péniszek rendezett márványlapokkal, gránit- és porfírkörökkel borították.

Falait színes márvánnyal burkolták be, kivéve a szobrok elhelyezésére szolgáló fülkéket, amelyeket színes üvegmozaikokkal díszítettek. A monumentális kialakítású helyiség komoly hatást gyakorolt a későbbi középületekre Maxentius bazilikájaDiocletianus termái. A helyiséget egy 36 méter átmérőjű kupola fedte. Falaiba nagyméretű üvegablakokat illesztettek be, amelyek napsütéskor jelentősen hozzájárultak a terem fűtéséhez, ezenkívül csökkentették a falak súlyát. A hét melegvizes medence 9 x 5 x 1 méteres volt, jelenleg hat medence maradványait lehet azonosítani, a hetediket valószínűleg a Constantinus korában végzett átalakítások során szüntették meg.

Északi falát óriási méretű gránítoszlopokkal három részre osztották, mindegyik részt hat-hat fülkével tagolták.

Ezek a fürdők a magyarok idei kedvencei

Az alsó sorban található fülkéken még ma is láthatók a vízvezeték nyomai. A föld alatti folyosók, a malom és a Mithrász-szentély[ szerkesztés ] A föld alatti helyiségeket bonyolult szerteágazó folyosórendszerrel kötötték össze. A folyosók egy része keskeny volt és alacsony, bennük helyezték el az ólomból készült vízvezetékeket.

fia fürdője

A vízellátást aprólékosan meg kellett szervezni, a fürdőbe látogatók nagy száma miatt. A teljes folyosórendszer hossza elérte az öt kilométert.

Ezek a folyosók a kemencékhez vezettek, azért ilyen nagy méretűek, mert a fűtéshez felhasznált fát lovas szekerekkel szállították ide. A folyosókat lámpásokkal világították meg, a lovak számára itatókat alakítottak ki. Ezeknek a folyosóknak a boltozatát jellegzetes kocka alakú 19 x 19 centiméteres téglákból építették.

Gondoskodniuk kellett a föld alatti helyiségek szellőztetéséről is, ellenkező esetben a fűtéshez használt faanyag átnedvesedett volna. Az -ben feltárt malmot először tévesen a középkorra datálták, de az újabb kutatások szerint a fürdővel egyszerre épült.

Bejáratát egy rács vagy ajtó zárta le. A szentély öt helyiségből állt, az első egy előcsarnok volt a fürdő egyik lépcsője alatt. Északi falába egy kisméretű, félkör alakú félkupolával borított medencét építettek be. Az előcsarnokból fia fürdője folyosó vezet a szentély következő helyiségébe, amelyet szintén egy ajtóval vagy ráccsal zártak le. Innen nyílik a tulajdonképpeni Mithrasz-szentély, a legnagyobb amit Rómában építettek.

A nagyméretű, téglalap alakú termet keresztboltozatokkal fedték le, padlóját fehér és fekete mozaikokkal díszítették.

Caracalla termái

Az északi hosszú falon ma is felismerhető egy Mithrászt ábrázoló freskó. Az alak fríg sapkát visel, hasa előtt egy napábrázolással. A padlóba egy nagyméretű, kerek aknát ástak, amelyet valószínűleg egy márványból faragott rács fedett.

Itt áldozták fel a bikákat az istenség tiszteletére. A központi helyiségből két másik terembe juthatunk, melyeknek eredeti funkciója még nem teljesen tisztázott.

Fia fürdője és a fürdőben elhelyezett műalkotások[ szerkesztés ] A padlót mozaikokkal vagy márvánnyal, a falakat színes stukkóval, üvegmozaikokkal vagy színes márványokkal borították. Ezenkívül a fürdő területén és a kertben szobrok százait helyezték el. Fia fürdője néhányat bronzból öntöttek, de túlnyomó többségük márványból készült.

Róma fürdői

Az első szobrok III. Pál pápa idejében kerültek elő. Az egyik leghíresebb közülük a Farnese-bika, amelyet jelenleg Nápolyban őriznek. A másik nagyon jelentős alkotás a szintén Nápolyban található, mit kell tenni, ha a pénisz elszakadt. Szintén a frigidariumból került elő több díszes oszlopfő mellett a Casertában található latin Hercules-szobor.

Ezek a fürdők a magyarok idei kedvencei

A későbbi feltárások során számos VénusztMinervát és a császári családot ábrázoló szobor vagy szobortöredék került elő. Az évszázadok során a fürdő egyes épületelemeit újra felhasználták. Ezek fia fürdője kiemelkedik két szürke gránitból faragott medence, amelyek jelenleg a piazza Farnesén kútként funkcionálnak.

fia fürdője

Az uszodából származó egyik gránitoszlopot -ban Firenzébe szállították, ahol a piazza Santa Trinitán ma is látható. A kutatók szerint a falfülkékben legalább szobrot helyeztek el.

Fia fürdője fürdő szobordíszítéséből jelenleg körülbelül töredéket őriznek raktárakban, [14] ezek között vannak díszített oszlopfők, keretdarabok, domborműrészletek és oszloptalapzatok. Fontos díszítőelem volt a padlómozaik, amiből itt tárták fel a Rómában található egyik legnagyobb összefüggő felületet. A padlómozaikok egyik részét fekete sávval szegélyezték, a felületet négyszög, négyzet vagy szabálytalan alakú területekre osztották fel.

A négyzetekben mellképeket, a négyszögekben atlétákat vagy versenybírókat életnagyságbana szabálytalan mezőkben sporteszközöket vagy díjakat ábrázoltak. A versenyzők közül felismerhetők birkózók, gerelyhajítók és diszkoszvetők.

kis pénisz mi van élvezés az erekció előtt

A győztes atlétákat pálmaággal és koszorúval, a versenybírókat hosszú ruhában jelenítették meg. A padlómozaikok egy másik része egyszerűbb geometrikus mintákat ábrázol.