Idegen lánnyal nem merül fel


Ahogy az autóbusz beépültebb környékre ért, Futó az ablakon túl egyre gyakrabban látott demizsonokat és merev csuklóval süteményt cipelő párokat, rajtuk kívül csak néhány korai részeg és hátul összekulcsolt kezű rendőr járt az utcán. Még a presszóban sem kezdődött meg a szilveszteri forgalom, de a néhány elfoglalt asztalnál már vermutos- és habzóboros üvegeket nyitottak.

Az egyik asztalnál ott állt Mari, a vendégek az ő poharába is töltöttek, éppen ivott, kezét kissé felemelve jelezte Futónak, hogy üljön le. Futó az üvegezett kályha mellé húzódott, helyéről egy pillantást vetett Marira, aki különben is neki hátat fordítva támaszkodott rá a vendégek asztalának sarkára, de így is látszott, hogy a nő az utóbbi hónapokban erősen elhízott. Testsúlyát két kezére helyezve, előrehajló háta és dereka megfeszült, idegen lánnyal nem merül fel péniszméret india megrázta magát, hátán és derekán mégis kidomborodó húspárnák rezzentek meg.

Ahogy teste átmelegedett, úgy váltak egyre oldottabbá gondolatai is, utolsó megfigyelését variálva eltűnődött: mikor és hogyan unta meg régi szerelmeit, egy laza tollú dunyhára gondolt, melyen első szerelmével ölelkezett, keze a nő felpuhuló húsát egyre idegen lánnyal nem merül fel érezte a dunyhához, aztán gondolatai kikapcsolódtak, hüvelykujja bütykeivel ajkának bőrén keresztül a foghúsát masszírozta, ínye gyakran vérzett a sorvadástól, a fogorvos ezt a masszázst ajánlotta.

Arra rezzent fel, hogy valaki figyeli, abbahagyta a masszírozást, tenyerébe takarta arcát, és ujjainak fedezete mögött lassan, mintha huszonegyesben kapott kártyát fedne fel fokról fokra, jobbra fordult; a kis benyílóban elhelyezett asztalnál most is ott ült a szemüveges, fiatal lány. Futó és a pincérnő viszonya már több mint egy éve tartott, Futó idegen lánnyal nem merül fel az összes visszatérő vendéget, de erre a lányra az első időkből nem emlékezett.

Csak úgy három-négy hónapja tűnt fel neki, hogy a lány modern, de keskeny arcához előnytelen, széles keretű szemüveget visel, azóta figyelte.

A lány szinte minden este bejött, mindig Futó megszokott helyével szemközt, a benyílóban telepedett le, ha ezt az asztalt más foglalta el, a pultnál megivott egy feketét, és kivárta, amíg felszabadul a számára. Kialakult formák között foglalta el a nem nőhet-e a pénisz?, mikor leült, kezével mindig hátranyúlt először, felmérte a távolságot az ablaküvegig, valószínűleg félt, hogy ha fejét hirtelen hátrarántja, betöri, csak azután nyitotta ki a táskáját.

  • Amikor az erekció nem nyitja meg a tagot
  • 10 tipp modellektől, hogy hogyan szedj fel modelleket! - Business & Café

Nagyalakú, de nem spiráldrótba foglalt füzeteket emelt ki, melyeket Ápisz-boltokban már alig árusítottak, Futó messziről is felismerte, hogy régi honvédelmi jegyzetfüzetek, melyeket a főiskolások az ötvenes évek elején a tanrendszerű katonai foglalkozásokra kaptak. Az iskolai év befejeztével pedig kitépték belőle a teleírt lapokat, és vegyes füzetnek használták. Futó emlékezett rá, hogy például egykori barátja: Alaxai Pál ezekbe rótta feljegyzéseit és novellakísérleteit.

Bár azokban az években az egyetemista lányok is hallgattak honvédelmi ismereteket, ez a lány nem látszott többnek huszonhárom-huszonnégy évesnél, ilyen módon nem juthatott a füzetekhez, valaki adta neki.

Futó most se tudta megállapítani, hogy a füzetek üresek-e, mert a lány nem nyitotta fel a fedelüket, szürke-fekete sálát magasra, egész a szája széléig feltekerve egy könyvet olvasott. Egy idő után abbahagyta az olvasást, és mereven figyelte Futót, ez különben minden este így történt.

A férfi nem értette, mit akar tőle, néha kérdően visszanézett rá, de ilyenkor a lány elfordította a tekintetét, mint ahogy az időnkénti véletlen összetalálkozásokat a presszó idegen lánnyal nem merül fel sem használta fel arra, hogy megszólítsa Futót.

ÍGY Akarja egy Lány, HOGY RÁÍRJ! - Hogyan Írj egy Csajnak

Egy tálca koppant meg az asztalon, Mari hozta meg a szokott konyakot, folytatva azt a mozdulatot, mellyel letette a tálcát, előrehajolt, és megcsókolta Futót: — Boldog új évet.

Közvetlen közelről Mari arcát még teltebbnek találta, különösen az alsó ajkától az álláig tartó vonal tűnt túlságosan rövidnek, behízottnak az arc egészéhez viszonyítva. Mi van?

idegen lánnyal nem merül fel

Le tudsz lépni hamarabb? A szemüveges lány felállt a benyílóban, úgy idegen lánnyal nem merül fel, már a rendelésnél fizethetett, mert most nem hívta Marit, elrakta a nagyalakú, régi füzeteket, karjára húzta kockás, nagy sporttáskájának füleit, és szó idegen lánnyal nem merül fel kiment az eszpresszóból. Futó utánanézett, csak akkor fordult vissza, mikor az ajtó becsukódott a lány mögött. A jegy? Kell a pénz? Lassan mennem is kell. Hívass egy taxit. Futó felkelt, begombolkozott.

Mari elkísérte a két asztalsor közé fektetett, piros szőnyegen, a kisujjába kapaszkodott. Még egy évvel ezelőtt Futó szerette riportra indulás előtt ezt a néhány lépésnyi búcsúsétát, gyerekkori teljesületlen ábrándját élte ki benne, meccsre induló futballisták váltak el így az öltöző előtt a hozzájuk tartozó nőktől, ma már erőltetettnek érezte ezt a szokást, mint ahogy előre unta azt a lihegést is, mellyel Mari a kettős ajtó között majd bevonja a kis raktárba, és átöleli.

Éjfélkor rám gondolsz? Kiléptek a kis előtérbe. Mari becsukta maguk után a belső ajtót, kapkodva leszedte a lakatot a raktárról, és behúzta Futót magával. Álltak és ölelkeztek a három megrakott polc között, a szűk helyen Mari lihegése felerősödve hallatszott. Futó tudta, hogy nem térhet ki a szokás alól: pulóverén keresztül megfogta a mellét, akkor a nő teljes súlyával nekidőlt, meg kellett feszíteni a térdeit, különben hanyatt esett volna, a polcon felhalmozott cigarettásdobozok közé.

Futó felmutatta jegyét a kísérőnőnek, és beszállt. Az üléseket jórészt már elfoglalták, csak a második sorban a Futó által váltott két hely maradt szabadon, ha csomagot hozott volna magával, már aligha tudta volna betenni az ülés fölötti, zsúfolt tartóhálóba, a bőröndök és sporttáskák közé.

először eltűnt az erekció

Először belülről, az ablak mellé ült, de eszébe jutott, hogy ezt a helyet Marinak adta, nem akart vitát azzal, aki a jegyet megvette a lánytól, inkább átcsúszott a külső ülésre. Ezt az engedményt megtette, egyébként nem akart törődni az illetővel. Az ülés alatt már működött a fűtőtest, a meleg átjárta Futó bokáit, kigombolta a kabátját, és hanyatt dőlt, becsukta a szemét. Tudta: szokatlan kockázású olasz kabátja, emelt sarkú cipője és fölényes beszédstílusa, mely az újságnál és régebben a filmgyárban szinte munkaeszköznek számított, nem alkalmas arra, hogy felkeltse maga iránt az emberek rokonszenvét, de valójában Futót nem is érdekelték az útitársai.

Számára már elmúlt az az idő, mikor egy-két idegen környezetben töltött nap, néhány beszélgetés még változtathatott gondolatainak egész anyagán. Most is néhány kész — hallott vagy kitalált — történetet hozott magával, melyekből felépítheti egy körülbelül hét gépelt oldalra terjedő riport vázát, csak néhány hitelesítő párbeszédet, viselkedésbeli jellemző furcsaságot akart megfigyelni. Hallotta, hogy a jobbról, majd a balról álló autóbusz is elmegy, utolsónak maradtak, élvezte ezt a néhány, minden munkától és felelősségtől mentes percet, mely még elválasztja az indulástól, örült, hogy kilépve minden kapcsolatából, elhagyhatja a várost, bármilyen úticélt is rejt a vezetőnél levő, egyelőre még leragasztott boríték.

Jelentéktelennek és távolinak tűnt az új év második napja, mikor az autóbusz majd újra megáll a lánccal körülvett szobor háta mögött, és szembe kell néznie helyzetével, melyet ezen a szilveszteren nagyobb összevisszaságban hagyott hátra, mint eddig bármikor.

Somlyó Zoltán: A TITKOS ÍRÁS 1919-1926

Azt találta a legjobbnak, mikor valaki Győrben jelentkezett erre az útra, feljött Pestre, beült a buszba, és csak akkor döbbent meg, mikor a busz a győri Nádorvárosban, a kirándulás végcéljánál állt meg vele. Futó nem félt ettől, bár már bejárta az országot, mégsem tudott egyetlen városról vagy faluról sem, ahová nem idegenként érkezhetett volna meg. Hirtelen egy táska csapódott puhán az ülés oldalához, és egy női hang megkérdezte: — Szabad?

Zavartan kilépett az ülések közti keskeny farácsra, és utat engedett. Visszaült, elhelyezkedett, az autóbusz már elindult, sőt kikanyarodott a Szabadság-hídra vezető útra, mikor Futó végre felfogta, hogy a lány vette meg az eszpresszó pénztárosnőjétől Mari jegyét, és szomszédja lesz a kirándulás két napján.

Mintha az ablakon akarna kinézni, a lány felé fordult, de annak az arcáról semmit sem tudott leolvasni, táskáját lábai közé fogva leengedte a padlóra, és mereven figyelte a sofőr hátát.

Be lehetne szorítani a csomagtartóba. Én különben már ismerem magát. Futó alig tudta elrejteni csalódottságát. Sikerei nem egy nőt vonzottak hozzá, akiket minden különösebb fáradság nélkül megkapott, bár nem becsülte le ezeket az ügyeket, ettől a nőtől feszültséget keltő megjelenése és a féléves néma párbeszéd után többet várt, mint hogy egyszerű, irodalomkedvelő kékharisnya legyen.

De belátta, hogy mostani helyzetében nincs miért lenéznie ezt a felmerülő esélyt, ha csak egyetlen jó órával jár, már megérte, beletörődött a lány által kínált témába.

Nem tudod, miért vagy képtelen meghódítani életed nőjét?

Általában csak azért mondják, hogy tetszett az első könyvem, hogy ne tűnjenek elfogultaknak, mikor a későbbieket szidják. Ez ugyanaz, mint mikor a fát olyan baltával vágják, aminek a nyelét a fa ágából faragták. Tudja, az emberek nagyon szeretnek hinni valakiben, valamit várni tőle, ennél csak egy dolgot szeretnek jobban: csalódni benne.

Mikor ezt a könyvet írtam, az első szakaszban tartottam, írhattam volna bármit, mindenre azt mondták volna, hogy remekmű, most, a második szakaszban írhatnék bármit, azt mondanák, nem az igazi, behajtják rajtam saját túlzott illúzióik költségeit. És ezt a sorsot senki sem kerülheti el. Ha nem tudná, abbahagytam, újságíró vagyok. Most is riportra jöttem. Hátulról előreadták az aláírt úti elismervényeket, Futó hozzátette a magáét és Margitét, majd felkelt, átnyújtotta az egész köteget a kísérőnőnek.

A lány udvariasan elmosolyodott, de tekintete a szemüveg mögött mereven figyelő maradt. A kísérőnő közben rendezte az elismervényeket, bekapcsolta a mikrofont, próbaképpen lassan számolt ötig, üdvözölte az utasokat, bejelentette, hogy a szilveszter estét Veszprém fölött, egy turistaházban töltik majd, csak néhány szóval ismertette az útvonal mellett elterülő nevezetességeket, melyekből a köd miatt különben sem lehetett látni semmit, aztán dolgát elvégezve zenét keresett az autórádióban, és átkapcsolta a mikrofont.

A sofőr eloltotta a mennyezeti lámpákat, a homályban Futó inkább csak idegen lánnyal nem merül fel a lány arcának körvonalait. Vannak közös ismerőseink? A lány összerezzent. Kell hogy legyenek közös ismerőseink. Például kell hogy ismerjem, akitől ezeket a nagyalakú füzeteket kapta, felhasználók péniszek kellett járnunk egyetemre.

Mindjárt meg is nézem, biztos rá lesz írva a neve. Úgy tett, mintha szét akarná húzni a cipzárat Margit sporttáskáján, a lány olyan erővel taszította félre, hogy Futó majdnem leesett az ülésről. Csodálkozva nézett vissza rá: — Nem gondoltam komolyan, hogy kinyitom a táskáját. Az autóbusz Székesfehérváron tíz percre megállt, néhányan bent maradtak a kocsiban, de a többség elsétált az eszpresszóig.

növelje a pénisz kerületét pénisznagyobbítás készülékekkel

Margit két feketére, Futó két fél konyakra váltott blokkot, a pultnál álltak meg, és kavargatták a kávét. Futó épp azon tűnődött, hogy mivel folytassa a hirtelen megszakadt beszélgetést, mikor valaki hátulról a vállára tette a kezét: — Bocsánat, egy pillanatra. Visszafordult, egy fiatal, sovány arcú férfi állt ott, Futónak úgy rémlett, hogy bent a kocsiban egy lánnyal ők foglalták el a mögöttük levő üléspárt.

Futó egy bólintással bocsánatot kért Margittól, és a férfival átment a presszó túlsó sarkába. Persze, rá kellene fizetni valamennyit, de nem ez a nagyobbik baj. Állával útitársnője felé bökött, aki Margit mellett álldogált a pultnál: — Arról van szó, hogy mi együtt élünk, de papíron nem vagyunk összeházasodva.

A törvény előtt házasoknak számítunk, de ezt a turistaház gondnokának hiába magyaráznánk. Vagy maga jobb péniszek belépnek egy nőbe van a gondnokokról? Nem hiszem, hogy a rendőrség szilveszteréjszakán szobavizitet tart.

Eredetileg mással akartam jönni. A férfi elmosolyodott, látszott, hogy kételkedik Futó szavaiban. Nagyon csalódnék, ha ennyi idő nem volna elegendő magának. A kísérőnő tapsolt, és sürgette az utasokat a beszállásra, ők ketten maradtak utolsónak.

A férfi feltette kétoldalt fölfelé gyűrt karimájú kalapját, az ajtóban még megjegyezte: — Akkor Veszprémben újra beszélgetünk. Futó nem sietett, vett egy üveg konyakot, csak aztán ment a többiek után.

pénisz helyett kézről kézre megszabadulni a gyenge merevedéstől

Úgy tett, mintha tréfának venné a kísérőnő szemrehányásait, kedélyességet tettetve a nő vállára veregetett, és visszaült Margit mellé. Futó lecsavarta a konyakosüveg dugóját, és a palackot a lány felé nyújtotta: — Megkínálhatom? A mi szakmánkban úgy van, hogy valaki mennél inkább eltávolodik eredeti céljaitól, annál töményebbet iszik. Igazság szerint nekem már az abszolút alkoholnál kellene tartanom.

Somlyó Zoltán: A TITKOS ÍRÁS | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár

A lány sokáig tartotta a szájánál az üveget, de alig egy kortyot ivott belőle. Az autóbuszban égve hagyták a lámpákat, fényükben Futó végignézte Margit alakját, a mögötte ülő férfi ajánlata nélkül ez valószínűleg csak egy-két óra múlva jutott volna az eszébe. A lány közben levette sötétkék turistakabátját, barna pulóverének egyetlen fehér keresztcsíkja megfeszült a mellein, vállaiból és egész felsőtestéből egyébként is olyan kötegesen elnyúló, megformált izmok emelkedtek ki, melyeket csak rendszeres sportolás vagy még inkább éveken át végzett fizikai munka hozhatott létre.

Futó nem szerette az ilyen alakú nőket, úgy tapasztalta, lelki felépítésük ellentmond fizikai erejüknek, gyönge alkatúak és sértődékenyek, jellemző emlékképként az maradt meg róluk Futóban, hogy ölelkezés közben passzívan, mégis izzadva fekszenek az ágyon.

idegen lánnyal nem merül fel gyógyszerek hosszan tartó erekcióra

Pillantása visszatért a lány arcára, a szemüveg széles és sötét kerete alatt Margit bőre még fehérebbnek látszott — mintha észrevétlenül, de állandóan hámlana —, nagy, barna szemét azonban az üveg sem tudta összeszűkíteni, szempillái árnyékot vetettek rá, úgy tűnt, mintha egy nagy, gömb alakú, sötét kristály látható része lenne.

Margit visszaadta az üveget: — De hát maga azért nem távolodott el az irodalomtól. Futó elfelejtette, miről beszéltek az előbb, ivott egy kortyot, hogy legyen ideje gondolkozni, de így sem jutott az eszébe. Egy széles karmozdulatot tett: — Maga csakugyan hisz abban, hogy még létezik irodalom?

Az irodalom éppúgy időhöz kötött jelenség: születik és meghal, mint bármi más a világon. Maga műveltebb nálam, meg tudná mondani pontosan, hogy a második világháború előtt vagy után halt meg, idegen lánnyal nem merül fel, mire én író lettem, már nem élt. A zene is meghalhat, még akkor is, ha már minden ember tud írni egy elfogadható szimfóniát. Már a XVI. Sajnos, arról van szó, hogy többé nincsenek sorsok.

Tegyük fel, hogy maga most érkezett a XXI.

Akar velem beszélgetni?

Nem hinné el, hogy jelentéktelen kapcsolatok, aljas kis rögeszmék, melyek nem is boldogítanak, hogy törtek derékba életeket, és egyetlen ember sem akadt, akit a kis dolgoknak nem sikerült elvonniuk a nagy dolgoktól.

Vagy maga már látott egész vagy legalábbis arányaiban tiszteletre méltó sorsot? És azt sem tudja, hogy a férfi miért akart öngyilkos lenni?

Az idegorvos azt mondta róla, hogy már gyermekkora óta ösztöneiben hordta a halált. A szenvedéseknek és a megaláztatásoknak mérhetetlen mennyisége tudja csak átszakítani ezeket az ösztönkötegeket, hogy az ész kiterjeszthesse megvetését az önvédelem gócaira, és az illető főbe lője magát három csomag altatóval.

Az ülés támláján keresztül gyenge kocogtatást érzett, visszafordult. A férfi, akivel Székesfehérváron beszélgetett, ütötte meg térdével az ülés hátlapját. Bár látszólag el volt foglalva partnernőjével, hozzábújva, elváltozott arccal a televízió egyik bábfiguráját utánozta neki, élesen kiálló vállával, nyakának merev tartásával világos kérdést intézett Futóhoz: hol tart közös tervük megvalósításában, egyben figyelmeztette is, hogy siessen.

Futó bólintott, mint aki megértette a jeladást, előrehajolt, és halkan megkérdezte Margittól: — Maga le akar feküdni ma éjszaka? A férfi azt ajánlotta, hogy én ővele, maga pedig a lánnyal vegyen ki egy szobát, aztán az egyikben ők maradnának együtt, a másikban pedig pénisz fejlesztő gyakorlatok magával. Egyezzen bele, nagy jót tesz velük. A lány haragosan mosolygott: — Hogyan lehetne javítani a férfi merevedését ilyen jó ember?

Ennyire törődik másokkal? Futó legyintett: — Ne féljen, ez nem egy ravasz terv, hogy lerohanjam magát, ha ezt feltételezi rólam, túlbecsül.

Be sem fogok lépni a mi szobánkba. Ha nagyon sokat iszom, kijövök ide az autóbuszba. Így beleegyezik? Margit határozatlanul bólintott. Veszprémben Futó közölte a fiatal férfival, hogy Margit beleegyezett a szobacserébe, kezet szorítottak, és a két nőt is bemutatta egymásnak. Futó, aki szerette volna megkímélni Margitot a kellemetlen szituációktól, nem értette, miért van erre szükség, de a férfi feltételezte, hogy a turistaházban könnyebben le lehet bonyolítani az ügyet, ha ők négyen régi, bizalmas barátoknak tűnnek.

Primitív lelkendezése nyomasztotta Futót, már szívesen abbahagyta volna az egészet, de tudta: kisebb energiabefektetéssel jár, ha hagyja menni idegen lánnyal nem merül fel dolgokat a maguk útján.

Bevezetés a pszichológiába | Digitális Tankönyvtár

Óvatosságuk egyébként is fölöslegesnek bizonyult. Mikor a busz megérkezett, a turistaház nagy ebédlőjét — a két fenntartott asztal kivételével — már ellepték idegen lánnyal nem merül fel környékbeli kis üdülőkből átjött vendégek, a gondnoknak is be kellett állnia a felszolgálók közé. Izzadt homlokát törölgetve csak néhány percre jött ki a hideg előcsarnokba, kiosztotta a társasutazás résztvevőinek a fehér ideiglenes bejelentőket, majd sietve össze is szedte őket, a beírt adatokat nem ellenőrizte le a személyi igazolványokban.

Minden vita nélkül beleegyezett abba is, hogy Futóék és a két nő eredetileg kijelölt szálláshelyére ráfizessen, és kétágyas szobákat kapjon helyette. Megvárták, amíg az utasok zöme elvonul, akkor elosztották a két szobát, a férfi partnernőjével a többiek után sietett, Futó pedig letette a kulcsot Margit elé: — Tessék.

Ne okozzon gondot magának miattam. Menjen csak nyugodtan föl. A lány elindult fölfelé a csikorgó falépcsőn, rátámaszkodott a korlátra, és visszafordult: — A vacsoránál találkozunk?