Törmelékanyagból készült pénisz
Bolygó torzította porgyűrű A csillagászok az infravörös tartományban üzemelő Spitzer-űrtávcső törmelékanyagból készült pénisz egy régóta ismert fehér törpét, a G jelű objektumot vizsgálták.
A fehér törpék a Napunkhoz hasonló, de nyolc naptömegnél feltétlenül kisebb tömegű csillagok fejlődésének végállapotát jelentik.
A csillagok fősorozati élete során belsejükben évmilliárdokig stabil energiatermelés folyik, majd a fúziós üzemanyag kimerülésével felfúvódnak, ún.
Ennek során a csillag bekebelezi a közelében található anyagot - a születése során létrejött bolygórendszert, vagy az annak keletkezéséből visszamaradt törmeléket. Pontosan azonban nem tudjuk, mi maradhat meg a csillag körül korábban keringő égitestek csoportjából.
A vörös óriás fázis alatt megnő a csillag anyagkibocsátása, időnként egész külső burkát ledobhatja.
Ettől csökken a tömege, aminek következtében távolodnak a körülötte keringő égitestek. A csillagfejlődés végállomásaként a csillagból egy forró, kompakt objektum, egy fehér törpe marad hátra. Ennek belsejében már nem folyik fúziós reakció - felgyülemlett belső hőjét kisugározva lassan kihűl.
Sikeres péniszátültetés
Az elmúlt évek felfedezései szerint a csillagkeletkezés során jelentős mennyiségű por és törmelékanyag marad a születő csillag körül - ebből alakulnak ki később a bolygórendszerek. A Naprendszer példájából tudjuk, hogy a bolygórendszer peremén sok törmelékanyag marad vissza apró égitestek formájában üstökösmagok, Kuiper-objektumok.
Ez a zóna már nem áll össze nagyobb égitestekké, és fagyott, apró objektumok "raktárának" is tekinthető. Ilyen törmelékgyűrűt sok más csillag körül sikerült törmelékanyagból készült pénisz kimutatni.
A csillagok körüli poranyag annak infravörös sugárzása alapján detektálható könnyen. A fősorozati pályafutását, mintegy millió éve befejezett G jelű fehér törpénél, már régebben tapasztaltak olyan infravörös többletsugárzást, amely az objektum körüli poranyagtól ered.
- Pénisz a srác torkában
- Férfiaknál merevedéssel, amit kiosztanak
A Spitzer-űrtávcső érzékenységének köszönhetően ez alkalommal sikerült is meghatározni a por összetételét. A sugárzás spektrumának vizsgálata a naprendszerbeli üstökösökéhez hasonló ásványi összetételt mutatott, ezen belül sok szilíciumkristály látszott.
Szélsebes hamufelhőként zúdult alá a perzselő halál Harangi Szabolcs A heves vulkánkitörés éjszakai sötétbe burkolta Luzon déli körzetét, és napokig megbénította a légiközlekedést. A halálos piroklaszt-árról egykor drámai felvételek is készültek. A sztratoszférába rontott a félelmetes hamufelhő Pontosan huszonöt éve,
Ezek mérete arra utal, hogy nem nagyobb bolygók, hanem kisebb égitestek összetevői lehettek. A távolabbi pályákon keringő törmelékanyag - üstökösök, kisbolygók vagy külső bolygók - azonban túlélhették a csillag haláltusáját, és az egykori bolygórendszer maradékaként, még most is ott keringhetnek.
A halál forró fuvallatát érezték arcukon
A csillagászok szerint az észlelt poranyag egy széttépett üstökösből eredhet, amely ebből a külső törmelékfelhőből került a csillaghoz közeli pályára, ahol a sugárzás és az árapály erők hatására darabokra esett. Alternatív, ám igen bizonytalan magyarázatként felmerül egy második bolygókeletkezési hullám is, amelyet a csillag összeomlásának lökéshullámai indítottak el. Ez esetben tehát az égitest körül, korábbról visszamaradt anyag talán ismét elkezdett bolygókká kondenzálódni, és amit látunk, az a bolygókeletkezés második hullámának "füstje".